Andrew Mason

Név: Andrew Mason

Faj: Ember

Nem: Férfi

Születési hely, - idő, kor: Pittsburgh, 1993. december 2, 19 éves

Apa: Ryan Mason, meghalt 2005-ben

Anya: Kitty Grand, meghalt 2005-ben

Testvérek: Jaden Mason, Cathlyn Mason, utóbbi meghalt 2005-ben

Életrajz: Andrew meglehetősen átlagos családba született: az apja könyvelőként, az anyja kertészként dolgozott, noha mind a ketten varázslók voltak. Valahogy annyira nem ragaszkodtak a mágiájukhoz, bár Kitty mindig is kihasználta természetmágusi képességeit a munkájában. Jómódú család voltak, egy nagyon takaros családi házban éltek, anya, apa, idősebb fiú (ő volt Jaden, aki két évvel Drew előtt született), kisebbik fiú, és a legkisebb gyerek, az Andrew-nál három évvel fiatalabb Cathlyn. A gyerekkora teljesen nyugodt volt: hat éves korától iskolába járt, ahol nagyon jól teljesített, voltak barátai, a szüleivel és a testvéreivel remek viszonya volt, egyszóval minden tökéletes volt.

A változást, és az egész élete felborulását 2005 karácsonya hozta el. A szokásos karácsony esti miséről indultak hazafelé, amikor Drew megcsúszott egy jegesebb részen, és egy drótkerítésbe kapaszkodva egy elég mély, vérző vágást ejtett a kezén. Persze ez önmagában még nem jelentett volna semmit, ha az illatát meg nem érzi egy brit vámpír lord, aki éppen errefelé talált járni. A férfi azonnal a fiú vérének megszállottjává vált, így két nappal később megjelent a Mason család házában.

Azzal a történettel állt elő, hogy ő egy olyan angol nemes, aki tehetséges fiatalokat kutatva járja a különféle országokat, hogy aztán kiválassza közülük a legjobbat, és magával vigye Londonba, ahol a legjobb iskolákban taníttatná őket, természetesen tökéletes jólétben. Azonban ez nem volt elég Ryannek és Kittynek: nem szerették volna elengedni a fiukat a világ másik végére, túlságosan ragaszkodtak Andrew-hoz. Végül ez lett a vesztük: hosszas győzködés után a vámpír kijött a sodrából, és megölte a szülőket, és legjobb tudomása szerint a másik két gyereket is. Más kérdés, hogy Jadennek sikerült túlélnie, és Cath esetében is csak pár percen múlott, hogy a kislányt sikerüljön megmenteni. Persze erről Jadenen kívül senki nem tud.

Leroy tehát – mert így hívták a vámpírt – elvitte magával Drew-t, és az első alkalommal, amikor ivott a véréből, kitörölte az emlékeit. Végül is nem volt elsődleges célja, hogy a fiú gyűlölje… Az ígéretét betartotta: Andrew valóban remek oktatást kapott, csak egy gond volt a dologgal: soha nem tehette ki a lábát a vámpírlord kúriájából. Ahogyan teltek az évek, ő mindig csak a Calean kúria belsejét látta, és csak tanult: történelmet, irodalmat, matematikát, fizikát, földrajzot, kémiát, természetmágiát, sötét mágiát, közelharcot, és minden egyebet, ami Leroynak eszébe jutott. Azonban egy idő után ez már nem volt elég: szabadságot akart, látni akarta a világot, és végre nem csak képekben, meg akarta tudni, honnan származik, kik az igazi családja, és egyébként is elege volt belőle, hogy a vámpír az ő vérén él. El akart menni, meg akart szökni. Egyszer sikerült egy sétára kilógnia, de persze Leroy elkapta, és utána három napra bezárta a szobájába, étel nélkül.

Persze egyértelmű volt, hogy Drew nem fogja már sokáig tűrni ezt az életet: tizennyolc éves volt, a legfőbb ideje volt, hogy végre a saját életét élje, és végleg ott hagyja fogva tartóját. Nem is kellett sokáig várni a szökésre: 2011 decemberében úgy döntött, itt az idő: meglopta Leroyt, elvitt tőle egy rakat pénzt és néhány holmit is, és nekiállt, hogy felépítsen egy új életet. Bude-ba ment, egy kisvárosba Anglia délebbi tengerpartján, Plymouth-tól nem messze. Nekilátott, hogy alkalmi munkákból ellássa magát, amíg nem tud valami rendes szakmát tanulni, és így került kapcsolatba a Chadwick családdal. Két gyermekük volt: hivatalosan a fiatalabbra, az akkor még csak két éves Anne-re vigyázott, de itt ismerkedett meg James Chadwickkel is. A varázstalan Jamest több pszichológus is kezelte, ugyanis a fiú váltig állította, hogy ő találkozott egy vámpírral, amelyet sem a szülei, sem az orvosai nem hittek el neki. Drew persze tudta az igazságot, így miközben az egyelőre még sok mindent nem értő Anne jókedvűen eljátszogatott a játékaival, ő beavatta Jimet a varázsvilág létezésébe.

Az egyik nap, amikor Andrew szokás szerint becsöngetett a kis, kertes családi házba, a gyerekek anyja ijedten köszöntötte, és szinte könyörögni kezdett neki, hogy nézze meg, mi lehet Jamesszel, mert ő úgy érzi, mintha szegény fia végleg elveszítette volna az eszét. Persze Drew egyből érezte, hogy ez valamivel több lesz, mint az eddig megszokott dolgok, szóval azonnal felrobogott a fiú szobájához. Belépve körül-belül fél percébe telt megállapítania, mi történt: Jem nehezen lélegzett, mintha nem tudná, hogyan is kell rendesen csinálni, nagyokat nyelt, és ijesztő, szomjas tekintettel meredt Andrew-ra. A nyakán lévő harapásnyomot látva immár biztossá vált: valaki átváltoztatta az idősebbik Chadwick gyereket. Miután óvatosan megitatta őt a saját vérével, elmagyarázta neki, mi történik vele, majd megígérte, hogy segít rajta, elintézi, hogy olyan helyre kerüljön, ahol megértheti és megtanulhatja a vámpírlétet. Természetesen egyetlen személy volt, akire gondolni tudott, és noha a legkevésbé sem volt ínyére, nagyon jól tudta, hogy amennyiben segíteni akar Jamesen, Leroyhoz kell fordulnia.

Másnap éjszaka megszöktette az újszülött vámpírt otthonról, és Londonba utazott vele. Talán mondani sem kell, mekkora meglepettséggel és elégedettséggel fogadta őt a vámpírlord. Drew nagyon jól tudta, hogy egy második szökés már messze nem lesz olyan egyszerű, mint az első volt, de elhatározta, hogy meg fogja csinálni valahogyan, nem számít, hogyan, de nem fog itt maradni Leroyjal. Ez volt 2012 júniusának elején. Muszáj volt várnia pár hetet, hogy a vámpír figyelme lankadjon egy kicsit, azonban augusztus 24-re sikerült eléggé elaltatnia a figyelmét ahhoz, hogy ismét elmenekülhessen. Ezúttal jóval messzebbre jött: Fair Isle szigete és a Fyron Akadémia tökéletes helynek tűnt az eltűnéshez. Nem tartja valószínűnek, hogy Leroy éppen itt keresné…

Megérkezve nem tartott sokáig, hogy megszerezze - vélhetően élete – legjobb barátját, Kamen Grozdan Branimirt. Valahogyan jól megértették egymást a sráccal, így a mai napig elválaszthatatlanok. Egyébként mióta Fyronba jött, történt még egy s más (példának okáért megismerte az emlékeit), de semmi olyan, ami teljesen felforgathatná az életét. Sőt, ha így folytatja, talán képes lesz újra helyreállítani azt…

Belső jellemzés: Kötélidegek? Hát, neki vannak. Leroy viselkedése elég rendesen megedzette azon a téren, hogy mégis hogyan kell elviselni a legbunkóbb, legkényesebb, legakaratosabb alakokat. Így hát bárkivel képes jól kijönni, vagy legalábbis különösebb vita nélkül meglenni. Idővel talán majd bátrabban ki fogja fejezni, ha valakiből elege van, de egyelőre nem éppen az a vitázós típus, látszatra beletörődik mindenbe. Persze ha valami nem tetszik neki, előbb-utóbb elintézi, hogy úgy alakuljon minden, ahogyan ő szeretné, de ez megint más lapra tartozik. Alapvetően elég barátságos, sokat mosolyog és nevet, de emellett azért ő is elég bunkó tud lenni néha. Gentlemannek nevelték, és noha tudja a szabályokat, az idő legnagyobb részében nem foglalkozik velük. Persze néhány már mélyen beleivódott a viselkedésébe: mindig előre engedi a nőket, kihúzza a széket, kinyitja az ajtót, meg ilyenek. A teli szájjal dumálást viszont csak komoly erőfeszítéssel képes megállni…

Külső jellemzés: Igazából semmi különös, bár Drew besorolható a tökéletes szőke herceg kategóriájába: szőke haja lágy, hullámos fürtökben keretezi az arcát, szeme halványkék. Arca finom vonalú, első ránézésre tipikus szépfiú. Mondjuk nem érdemes ez alapján nekiugrani, hogy na, majd én beverem azt a szép pofikáját, mert Leroy elég alaposan megtanította bánni különféle közelharci fegyverekkel. Emiatt rendszeresen eddz, és ennek köszönhetően elég izmos, noha a ruházata miatt ez nem túl feltűnő. Általában világoskéket és a barna valamelyik árnyalatát viseli. Kedveli az elegánsabb és a sportos ruházatot is, bár ez előbbit vélhetően inkább a megszokás miatt ölti magára szívesen. Állandóan rajta van valamilyen sál, ugyanis a nyakán elég feltűnőek Leroy fognyomai, és nincs szüksége a kérdésekre.

Háziállatok: -

Személyes tárgyak: Egy nyaklánc, amelyen egy fakereszt lóg, ezüstberakással. Ezt még a vámpírtól kapta, és előtte is ismeretlen okokból mindig rajta van.