Laschan Baltazaar

Név: Laschan Baltazaar

Faj: Angyal

Nem: Férfi

Születési hely, - idő, kor: Észak-Írország, 1996. február 28, 17 éves

Apa: Synethon Baltazaar

Anya: Messendi Baltazaar

Testvérek: Esteron Baltazaar, Marilion Baltazaar

Életrajz: Laschan Észak-Írországban látta meg a napvilágot, a Baltazaar család legifjabb gyermekeként. Két idősebb testvére van, Esteron és Marilion, akikhez mindig is nagyon ragaszkodott, már egészen piciként is. Középnemesi családba tartozik, noha számára ez soha nem jelentett semmit: épp úgy viselkedik mindenkivel, mintha egy utolsó, szegény családba született volna, és nem lenne semmije. Talán ezért is volt, hogy az iskolájában is nagyon szerették. Könnyedén kijött a többi fiatallal, sosem volt balhés típus.

Az iskola egyébként az egyik kedvenc helye volt: egy hatalmas, régi épület, óriási könyvtárral, és rengeteg emberrel. Laschant már hatévesen lenyűgözte a hely, és ez később sem múlt el. Mint említettem, a kapcsolatai is rendben voltak: mindenkit lenyűgözött egy kedves mosollyal. Sikerült is egy kisebb csoportot összeszednie maga köré: ők négyen együtt jártak a könyvtárba, majdnem minden nap összeültek valahol, és ahogyan nőttek, úgy komolyodott a téma is: eleinte homokvárakat építettek, meg tönkrement telefonokat szedtek szét, hogy megnézzék, mi van bennük, és gyerekes dolgokról cseverésztek. Ahogyan azonban telt az idő, a homokvárakból kis robotok lettek, a telefonokból alaplapok és más elektronikus kütyük, amiket aztán újra össze is szereltek, és működőképessé tettek, pusztán szórakozásból, a beszélgetéseik pedig elkezdtek morális kérdéseket feszegetni.

Tizenhárom éves korában már tökéletes rálátással rendelkezett a világra, megvolt az elképzelése arról, hogy mi helyes, és mi nem, és a bűnös eltaszítását nem tartotta kimondottan helyénvalónak. Amikor a bátyja, Marilion megölt valakit, ő is tökéletesen megértette, mekkora bűnt követett el a másik, de egyben arra is rájött, hogy nem megoldás, hogy kitagadják, és a bukottsága sem győzte meg semmiről. Szentül hiszi, hogy a dolgot még rendbe lehet tenni, hogy Marilion megbocsátást nyerhet, szóval nagy nehezen meggyőzte a szüleit, hogy ne küldjék el a bátyját, hiszen ha senki nem segít neki, akkor csak még mélyebbre süllyed a bűnben.

Sikerült hát megakadályoznia, hogy a bátyjának el kelljen hagyni a családot, azonban emellett tudomására adta a véleményét, és a vágyát, hogy Marilion jóvátegye és megbánja a tettét. Persze nem nyaggatja vele, hiszen sejti, hogy annak sok értelme nem lenne, de azért igyekszik távol tartani őt a bajtól.

Ahogyan telt-múlt az idő, nem sok minden történt, azon túl, hogy továbbra is tanult, és egyre több mindent találtak ki a barátaival. Élte a maga kis életét, jól érezte magát, és úgy általában, nem történt semmi váratlan vagy különleges, egészen addig, amíg az idősebb bátyja úgy nem döntött, hogy Fyronba jön, Sayon után. Nem olyan sokkal később aztán Marilion is úgy döntött, hogy inkább nem marad otthon a szüleikkel, hanem a testvére után jön, és persze a hozzá egyedül hűséges Laschant is magával hozta, így került a fiú Qarinba, ahol a mai napig éli az életét, igyekezve rendben tartani a bátyjait. Ha már az a két lökött bármikor képes bajba kerülni… Emellett persze tartja a kapcsolatot az otthon maradtakkal is, akik néha meg is látogatják, vagy amikor esetleg tud, ő látogat haza hozzájuk. Végül  is Írország nincs olyan nagyon messze, és egyébként is úgy tűnik, hogy a családban ő az egyetlen, akinek nem szokása bajba keveredni.

Belső jellemzés: Egy vidám, optimista fiatal fiú, aki nagyon szereti a társaságot és a könyveket. Könnyedén kijön az emberekkel, és – talán azért, mert mindig annyi barátja volt – elég jó emberismerő is. Mindig igyekszik megtalálni a jó dolgokat a másik emberben, és ha teheti, igyekszik számukra is rámutatni ezekre a dolgokra. Nagyon nehezen viseli, ha mások nem látják a saját értékeiket, ezért az őrületbe lehet kergetni azzal, hogy a saját értéktelenségét bizonygatja neki valaki, és az illető még egy alapos lehordást is kap. Egyébként semmivel nem lehet különösebben felhúzni, viszonylag nyugodt típus. Nagyon szeret álmodozni, és új dolgokat létrehozni: elég egyértelműen feltaláló típus. Néha órákon át képes a kütyüit bütykölni, de azért nem lehetne mondani, hogy ez az élete: nagyon sok mindent csinál egyszerre, és mindig igyekszik elfoglaltan tartani magát. Nem is ismeri az unalom fogalmát, mert amikor éppen nincs mit tennie, azonnal talál magának valamilyen elfoglaltságot, szóval nem lehet úgy találkozni vele, hogy éppen nem csinál semmit.

Külső jellemzés: Átlagos magasságú és viszonylag vékony, felesleg egy deka sincs rajta. Vannak viszont izmai, elvégre ő maga is képes bánni pár fegyverrel, ezért igyekszik fitten tartani magát, ha esetleg szükség lenne rá. Közepesen hosszú, barna haja általában kócosan meredezik mindenfelé, de őt ez abszolút nem zavarja, sem az, amikor az emlegetett tincsek barna, barátságos szemébe lógnak. Egyébként mindig mosolyog, ha nem, akkor valami már tényleg nagyon rosszul sült el. Öltözködése általában mintás pólókból és színes pulcsikból, valamint egyszerű farmerekből és tornacipőkből áll, nem szokott túl sok időt tölteni azzal, hogy mégis mit vegyen fel, csak kikapja a szekrényből, ami éppen a legközelebb van hozzá.

Háziállatok: Egy macskája van, Casey.

Személyes tárgyak: Van voltaképpen egy egész háza, amennyiben ez személyes tárgynak számít. Egyébként említésre a naplója méltó, amiből nem is egy van, de hat éves kora óta minden évben egy újat kezd, és a régiek is mind ott vannak a házban, szépen kirakva a polcra.